Magyar Film 120

Folytatódik a filmtörténeti vetítéssorozat május 21-én, vasárnap 19 órától a Művészeti Egyetemen

Magyar Film 120

Megáll az idő

A MAGYAR FILM TÖRTÉNETE MAROSVÁSÁRHELYEN


Gothár Péter kult-filmjével, a Megáll az idővel folytatjuk magyar filmtörténeti vetítéssorozatunkat 2017. május 21-én, vasárnap 19 órától a Művészeti Egyetem vetítőtermében (Köteles Sámuel utca 6.). A mostani vetítés alkalmával az éppen egy éve elhunyt marosvásárhelyi születésű Rajhona Ádám, a két évtizede távozott Kakassy Ágnes és a szintén marosvásárhelyi Szabó Lajos színművészekre emlékezünk. Meghívott: Gáspárik Attila, a Nemzeti Színház igazgatója, aki a filmről, rendezőről és a filmben szereplő erdélyi színészekről beszél.


A Balassi Intézet – Bukaresti Magyar Intézet a marosvásárhelyi Művészeti Egyetemmel, a Maros megyei MADISZ-szal, a K’Arte Kulturális Egyesülettel és a Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézettel közösen filmtörténeti vetítéssorozatot indított Marosvásárhelyen 120 éves a magyar film címmel. A 11 alkotásból álló sorozat a némafilmes korszakból indulva egy-egy rendező, filmtörténeti korszakot meghatározó alkotását mutatja be Marosvásárhelyen is.


Május 21-én, vasárnap 19.00 órától a Művészeti Egyetem vetítőtermében (Köteles Sámuel utca 6.) folytatjuk a sorozatot, melynek kerében levetítjük Gothár Péter kultikus alkotását, a Megáll az idő című filmet.


A Megáll az idő a magyar filmtörténet egyik kultikus alkotása a ’60-as években játszódik, főszereplői lázadó fiatalok, életüket azonban meghatározzák az ’56-os forradalom utórezgései. Kezdő képei 1956. november 4-én játszódnak Budapesten és a történet 1967 december 31-én zárul. Gábor és Dini testvérek, apjuk a forradalom után elszökött az országból, társát elítélték, de miután szabadul a börtönből, ő lesz a két fiú nevelőapja. Gábor az orvosi egyetemre készül, bár tudja, hogy apja miatt nem sok reménye van a felvételre. Dini gimnazista. Szukics Magdába szerelmes, és a negyedikes Pierre-t bámulja. Az iskolabálokon rock and roll szól, Elvist bálványozzák és utánozzák. Dinit egyre mélyebb válságba sodorják bontakozó érzelmei, nevelőapja megalkuvó intelmei és a felnőtt világ sok más ellentmondása. Miután egy botrány miatt Pierre-t kizárják a gimnáziumból, egy lopott autón Dini és Magda is elindul vele Nyugatra.


A ’60-as évek jellemzője: amit ki kell mondani és amit be kell mutatni, Gothár Péter szerint ez a mozdulatlanság. Ha létezik Magyarországon kultfilm, akkor a Megáll az idő az. Talán törvényszerű is volt, hogy ’56-ról és a kádárizmusról szóló legjobb filmet a nyolcvanas évek pesti undergroundja csinálja meg.


A film zenéjét a kolozsvári születésű Selmeczi György szerezte.

A film egyik szerepét, az éppen egy éve elhunyt, marosvásárhelyi származású, Jászai Mari-díjas Rajhona Ádám örökítette meg. Rajhona Ádám 1966-ban végzett a marosvásárhelyi Szentgyörgyi István Színművészeti Intézetben. Tagja volt 1966–1974 között a temesvári Állami Magyar Színháznak, majd 1974 decemberben Magyarországra települt. 1975–1982 között a kaposvári Csiky Gergely Színház, 1982–1989 között a budapesti Katona József Színház (alapító tag), 1990–1991-ben a Veszprémi Petőfi Színház, 1991–1995 között pedig a kecskeméti Katona József Színház tagja. Ezt követően egy évadra a Thália Színház tagja lett, majd szabadúszóként dolgozott, 1998-tól haláláig a Vígszínház tagja volt.

Szintén Marosvásárhelyen végzett a kolozsvári születésű Kakassy Ágnes, akinek távozása óta éppen két évtized telt el. 1997. május 10-én távozott a mennyei színpadra. Kakassy Ágnes 1962-ben végzett szintén Marosvásárhelyen és ugyancsak a temesvári színház tagja volt 1973-ig. Innen szerződött Nagyváradra, ahol korai haláláig játszott.

Marosvásárhelyen született és végezte színművészeti tanulmányait Szabó Lajos, aki a magánéletben Kakassy Ági férje volt. Eredetileg díszletmunkás volt, 1956-ban a marosvásárhelyi Szentgyörgyi István Színművészeti Intézetben végzett. 1962-ig a temesvári Állami Magyar Színház művésze volt. Onnan Kolozsvárra szerződött, majd hét év után visszament Temesvárra. 1971-ben Nagyváradra költözött, és haláláig a színház magyar tagozatának színésze volt.


A vetítést előtti percekben Gáspárik Attila, a Nemzeti Színház igazgatója a filmalkotásról, rendezőről és a filmben szereplő erdélyi színészekről mesél.


A filmet román felirattal vetítjük.