Csíky Boldizsár zeneszerzőt köszöntötték

Meglepetés-koncerttel készült a Zene Intézet: az előadók a szerző idén ősszel megjelent Válogatott kórusművek című kötetéből szólaltattak meg egy estére valót a sokak által tisztelt és szeretett Mester, komponista és tanár köszöntésére.

A november 26-án a Kultúrpalota kistermében lezajlott eseményen az egyetem Szalman Lóránt Vegyeskara mellett, a Zene Intézet meghívására a Marosvásárhelyi Állami Filharmónia Vegyeskara, a Musica Humna Női Kamarakórus és a Nagy István Ifjúsági Vegyeskar is fellépett. A Intézet volt hallgatói, továbbá a város iskoláiban tevékenykedő zenetanár kollegák is szívesen vállalták, hogy közreműködnek a hangversenyen. Különleges színt kölcsönöztek a műsornak Kilyén László színművész előadásának költészeti intermezzói. A harmadik osztályos kisiskolások – leendő hallgatók, ki tudja? – kedves gyermekhangja őszinte derűt sugározva adta meg az alaphangot az indításhoz.

Boér Károly zenei szerkesztő, rádió-műsorvezető laudációját követően, az egyes énekkarok fellépését megelőzően karvezetők, kollegák – Vasile Cazan, Csíky Csaba, Benedek Tibor, Makkai Gyöngyvér – személyes gondolataikat megosztva üdvözölték a zeneszerzőt, majd kórusaik élén vagy zongorához ülve (Makkai Gyöngyvér, Molnár Tünde) szolgálták a zenei tolmácsolás mikéntjét.

Az ünnepelt zeneszerzővel és kórusműveivel való kivételes találkozásra Marosvásárhely zenekedvelő közönsége teltházas jelenléttel válaszolt. Sikerült tehát egyaránt megajándékozni a közönséget és az ünnepeltet, aki az est zárásaként megosztott gondolataiban többek között bevallotta: „Majdnem elejétől végig meglepetés volt számomra ez az est. Csak az tudtam, hogy mikor lesz, de hogy kik és mit fogank előadni arról semmit sem. Hogy melyik műben mi van, az attól is függ, hogy mikor írtam őket. 1959-es az első, tavalyi az utolsó – elég hosszú időt ölel fel ez a kötet. Elhangzottak nehéz darabok, könnyű darabok, de mindenki énekelni akart.”

E lelkesítő szavak, az őt méltató Boér Károly zárógondolatait juttathatják eszünkbe, mintegy azok kiegészítését, megerősítét adva: „Számos hazai és magyarországi állami kitüntetés birtokosa, Marosvásárhely díszpolgára, ám a felsoroltak ellenére mindmáig legfontosabb számára a volt és jelenlegi tanítványainak, munkatársainak szeretete.”

Isten éltesse, kedves Tanár úr!