Nemzetközi Színháztudományi Konferencia
A Marosvásárhelyi Művészeti egyetem konferenciát hirdet:
A színház utópiái és a színpadi (re)konstrukció
XVI. NEMZETKÖZI SZÍNHÁZTUDOMÁNYI KONFERENCIA
Marosvásárhely, 2013. november 20-23.
A 16. században az utópia azokat az irodalmi és filozófiai műveket jelentette, amelyek az ember által vágyott világot festették le: Mórus Tamás művében egyetlen ideál szerint felépített ötvennégy város ad lakást az egyetemes jólét álomképeinek. Akkor, mint ma is, az utópikus világ legtisztább képét a sziget jelentette, ez a körülhatárolt birodalom, vagyis, egy boldog állam képe. Az utópisztikus világban a nyelv meg- és átváltozik, arra kényszerítvén az őt beszélőket, hogy a képzelet mint forrás fele fordítsák a tekintetüket. Ma, néhány évszázadnyi kérdés és kétes válasz birtokában a szerepváltások, a társadalmi és morális prioritások átrendeződése, a rend és a fordított világ paradoxona, a derealizáció (a szó tisztán pszichoanlitikus értelemében vagy, épp ellenkezőleg, a valósággal való kapcsolat elvesztésének elbizonytalanító tapasztalata szerint), a visszaverődő kép és színház-a-színházban látványa határozzák meg ennek a színházi reprezentációra rendkívül fogékony világnak a koordinátáit. Míg a színház utópiáin keresztül a fikció újraalakul a művészi kifejezés spekulatív formáiban, addig az utópikus színház révén a néző beleveti magát a tiszta fikció világába, egy olyan univerzumba, amely, ha csak néhány pillanatra is, de megvédi őt a valóság zabolátlanságával szemben. Úgy tűnik, hogy a mai színház alárendelődik egy egész sor határátlépésnek, amelyeknek semmi közük az elsődleges/nyers művészi intenciókhoz, hiszen a színház mindenekelőtt a szimulákrum vitalitását adományozza a reprezentációnak. A színház azzal kezdődik, hogy látszatokat kelt és azzal végződik, hogy valóságosabbá válik, mint maga a valóság. A modern színpad fiktív és ugyanakkor reális tere egy kitüntetett ontológiai státust teremt: kitárja kapuit a közönség számára egy olyan trompe-l’oeil által, amelynek a lehetőségeivel ugyancsak élnek a pusztán mimetikus eszköz státusát elutasító színészek, ahogyan igyekeznek magukra találni a nézők között. Ekképpen a színházi reprezentáció előnye abban áll, hogy teljes a szabadsága a színpadon túli realitáshoz képest, az összeegyeztethetetlenséghez képest, amelyet a realitással való érintkezésében teremt. De hát nem maga a képzelet ad helyet az utópia csíráinak, egy idealizált, a szabadság illúziójának köntösébe bújtatott térnek?
Konferenciánk közös beszédtérbe kívánja vonni a színházművészetnek az utópiával összekapcsolódó forrásait, értékeit és perspektíváit kutató szakembereket, oktatókat és doktoranduszokat.
A jelentkezés és a rezümé elküldésének határideje 2013. szeptember 15. Kérjük, 400 szavas rezüméjét és rövid önéletrajzát küldje e-mail-ben angol vagy francia (és magyar/román) nyelven, Word formátumban, a következő címre: balasi@clicknet.ro, iungvariz@gmail.com, .
A dolgozatokat a konferencia szervezőbizottságának szaklektorai bírálják el (peer review). A kiválasztott dolgozatokat november 10-ig kell elküldeni címünkre.
A konferencia angol és francia nyelven folyik. A román és magyar nyelvű előadások esetén szinkrontolmácsot biztosítunk.
Kapcsolattartás: Sorin Crișan, Eugen Păsăreanu, Ungvári Zrínyi Ildikó, Balási András