A MAGYAR FILM TÖRTÉNETE MAROSVÁSÁRHELYEN
második alkalom
A Balassi Intézet – Bukaresti Magyar Intézet a marosvásárhelyi Művészeti Egyetemmel, a Maros megyei MADISZ-szal, a K’Arte Kulturális Egyesülettel és a Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézettel közösen filmtörténeti vetítéssorozatot indított Marosvásárhelyen 120 éves a magyar film címmel. A 11 alkotásból álló sorozat a némafilmes korszakból indulva egy-egy rendező, filmtörténeti korszakot meghatározó alkotását mutatja be Marosvásárhelyen is.
Magyar filmtörténeti sorozatunk Marosvásárhelyen az 1916-ban készült
Mire megvénülünk és az 1917-ben készült
Az utolsó éjszaka című némafilmekkel indult, melyeket
Trózner Szabolcs jazz zongorista élő improvizációval kísért, egy izgalmas, a filmek korát megidéző hangulatot varázsolva a marosvásárhelyi Művészeti Egyetem előadótermébe.
Június 19-én, vasárnap este 19.00 órától a második vetítésre kerül sor, mely alkalommal a világhírű Korda Sándor (sir Alexander Korda) az 1918-ban készült némafilmjét,
Az arany embert vetítjük.
Jókai Mór (1825–1904) népszerű romantikus regényéből,
Az arany emberből az elmúlt közel száz év alatt három mozifilmváltozat is készült, melyek fontos szerepet töltenek be a magyar filmtörténetben. A legelsőt, az 1918-as némafilmet
Korda Sándor rendezte, akinek magyarországi filmes korszakából ez az egyetlen, vetíthető állapotban fennmaradt játékfilmje, amelyet a nyolcvanas évek elején egy német archívumban találtak meg. Korda Sándor bécsi és hollywoodi kitérők után Angliában állapodott meg, ahol a brit filmipar meghatározó alakjává nőtte ki magát. Mind rendezőként, mind producerként emlékezetes sikerek fűződnek a nevéhez. Az angol filmművészet érdekében végzett tevékenységéért a királynő lovaggá ütötte. Ötéves magyarországi rendezői pályafutása alatt nem kevesebb, mint huszonhét filmet rendezett, ám ezekből csupán
Az arany ember maradt fenn vetíthető állapotban. Korda alkotásának legnagyobb érdeme, hogy a jövő felé mutat, és módszereivel egyértelműen a hangosfilmet előlegezi meg. Nem csupán azzal, hogy a műtermekből kimegy a való világba, hanem azzal is, hogy például flashbacket alkalmaz, illetve a színészek játékstílusa is többnyire mentes a némafilmes túlzásoktól: valójában mintha hangosfilmjelenetek peregnének a néző szeme előtt – hang nélkül.
A filmben Tímár Mihály szerepét (idősebb) Beregi Oszkár játszotta, aki nem csupán jó megjelenésű, hanem kifejezetten tehetséges színész is volt. Noha külseje nem igazán felelt meg Jókai leírásának, kisugárzása mégis oly erős volt, hogy a későbbi filmváltozatok főszereplőit is inkább a Beregihez, semmint a regénybeli Tímárhoz való hasonlatosság alapján választották ki. Athalie-t Berky Lili személyesítette meg, Kristyán Tódort az aradi születésű Rajnay Gábor, míg a filmbeli Teréz mamát S. Fáy Szeréna személyesítette meg, aki 1899-1900 között a kolozsvári színház színművésze volt. A Brazovicsot megformáló Horváth Jenő vérbeli színpadi színész volt, aki mindössze ötször állt a kamerák elé: első és utolsó filmjét egyaránt Korda rendezte, az utolsó épp
Az aranyember volt.
A film korát megelőző különlegessége, hogy a regényben szereplő eredeti helyszíneken forgatták. Noha a Senki szigete a valóságban nem létezett, volt valós modellje. Jókai a regényhez írt „Utóhangok”-ban azt írta, hogy Frivaldszky Imre természettudóstól (1799–1870) értesült egy dunai szigetről, amely tudomása szerint az 1860-as években hivatalosan nem tartozott se Magyarországhoz, se Törökországhoz. A korabeli magyar térképeken Új-Orsova néven szerepelt Ada Kaleh szigete, amely az Al-Dunán helyezkedett el Orsova és a Vaskapu-szoros között. Törökök és muszlimok lakták, akik adómentességet élveztek, és felmentést kaptak a hadkötelezettség alól is. Dohány-, szőlő- és rózsatermesztéssel foglalkoztak. A magyar, a szerb és a román határ közelsége miatt azonban egy kevésbé tisztességes, de igen jövedelmező foglalkozást is űztek: csempészkedtek. Korda ezen az Al-dunai Ada Kaleh (akkor még álló) szigeten forgatta az itt zajló jeleneteket.
Az arany ember a Corvin Filmgyár (a Hunnia elődje) égisze alatt készült. A film felújítása és digitalizálása az Európai Unió Média Programjának Lumière Alapítványa támogatásával valósult meg.
A filmet román felirattal vetítjük. A belépés díjtalan.
