Skip to main content

Balási András 1967-2026


[DEBUG]

Megrendülten búcsúzunk  Balási Andrástól, egyetemünk tanárától, volt rektorhelyettestől, szeretett kollégánktól. 

Emlékét hálával őrizzük.

Együttérzésünket fejezzük ki a gyászoló családnak.

 

Temetése csütörtökön, május 7-én 15 órától lesz a Református temetőben.

 

a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem közössége 

 
 

In memoriam…

Eltávozott egy rendkívüli ember. Balási Andrásról, kedves barátomról, évtizedekig munkatársamról sohasem gondoltam, hogy valaha is hiányozni fog közülünk, bár tudtunk betegségeiről, melyeket kivételes szerénységgel, pátoszmentesen és elegánsan, küzdelmei közepette is olyan méltósággal viselt, távoltartva tőlünk a szenvedései mögött settenkedő elmúlás lehetőségét. De mindhiába: a sors nem kegyelmez, minden ellene vívott harc most is győzedelmeskedett. Magával sodort egy kivételes kollégát, tanárt és tudóst, nevelőt és pedagógust, és egyben finom érzékenységű költőt - egyszóval egy igazi egyetemi embert, polihisztort. Olyan valakit, amilyenekre kivételesen nagy szükség volt és van a jelenkor bonyolult követelményeivel lépést tartani, irányt mutatni. Akár a korábbi rendszer korszerűsítésének nehézségeire, vagy az egyre szaporodó oktatás-nevelés növekvő feladataira gondolunk, Balási András szellemiségére, tapasztalatára és páratlan tapintatára mindig számíthatott az egyetem, saját magamat is beleszámítva azok sorába, akik közvetlen közelségből dolgozhattunk vele, csodálva önzetlenségét, élvezve finom humorát a gátoló tényezők kezelésében. Ő volt az a polihisztor, aki végig képes volt emberi léptékű, közérthető módon segíteni adminisztratív esetekben, vagy a hallgatói képességek értékelésében egyaránt gyümölcsözteve tudását, anélkül, hogy bármiféle elismerést, kitüntetést várt volna. Munkájának elbírálását és elismerését az illetékesekre bízta. Diszkrét eleganciája, halkszavúsága tiszteletet parancsolt. Ennek köszönhetően vált igazi egyetemi professzorrá, olyan emberré, akire mindig szüksége van a szakmának és a művészképzésnek, minden közösségnek.

Hiányodat mélységesen fájlalva, de egyben hálával tartozva a sors kegyelme iránt együtt végzett munkáinkért, mindazért, amit az egyetem közösségéért tettél, nyugodalmas, megérdemelt pihenést kívánok, mindannyiunk nevében.

Nyugodjál békében

Régi és immáron örökös társad nevében is: dr. Kovács Levente, professor emetitus.

Kelt. Marosvásárhelyen, 2026. április 29-én